Nekünk írták

 
"Az alkotás "magánya" szerencsére nem mindig oly kietlen, mint ahogy a zeneszerzők (és egyéb művészek, írók) szeretik gyakran fölpanaszolni. Hiszen igen sokszor alakulnak ki olyan szerző-előadó kapcsolatok, amelyek barátságos műhelyhangulatot teremtenek a komponista számára, sőt, nem egyszer inspiráló erővé válnak. Ilyen az én viszonyom kedves budapesti leánykarommal, az Angelikával. És mindenekelőtt karnagyukkal, Gráf Zsuzsával. Azaz egy változó, irrizáló, lazúros színekben megszólaló, ám mindig virtuóz kórussal, és egy változó szellemű, nagy dolgokba merészen belevágó, lendületes művésszel."
Orbán György
 
Orbán György: Stabat Mater (2003)
"A Jacopone da Todi költeményére írott Stabat Materben erőteljesen megmutatkozik az operai jelleg. A zeneszerző oly módon osztja szét a nyolc tétel között a húsz versszakot, hogy azok egy-egy jelenetnek feleljenek meg. A bachi passiók mintájára a szólisták az individuum (például Mária) hangján szólnak, míg a kórus hol a tömeg, hol pedig az elbeszélő szerepét vállalja magára. Stiláris szempontból is Bachra hivatkozik a kompozíció, s az életmű különböző korszakaiból válogat: az 1. és a 2. például siratóáriát, a 3. nagy barokk fúgát, a 7. korálét idéz. Barokkos tendenciát mutat a többi tétel is, mivel a siratás gesztusa az egész művön végig vonul. Úgy is mondhatnánk, hogy az egyes tételek a siratás különböző formáit mutatják be. A műben megszólaló könnyező-jajgató sirató motívumok (az 1., a 2., a 4., az 5. és a 6. tételben) ugyanakkor tematikus rokonságban állnak egymással. Orbán néha közvetlenül hivatkozik a témák rokonságára: az 5. tétel végén felcsendülő rövid oboamotívumot például a 6. tétel kezdetének fuvolaszólója visszhangozza. Rejtett marad azonban a tematikus egység forrása: a 7. tétel akkordikus koráljának mezzoszoprán szólama egy Kájoni János Feljegyezte XVI. századi dallamot szólaltat meg cantus firmusként. Valójában az összes tétel tematikája ebből az enigmatikus, és A-A-B- szerkezetével a Stabat mater versszakainak struktúráját idéző dallamból bontakozik ki. Ezzel a reneszánsz szerzőket idéző eljárással hozza létre Orbán György a műfaji sokféleség ellenében a nagyformátumú mű egységét."
Dalos Anna
 
Orbán György: Mass No. 6 (1991)
"A 6. mise négy tétele különböző zenetörténeti előképekre hivatkozik: míg a Kyrie zongorakísérete a Liszt-féle Villa d'Este szökőkútjait idézi meg, a Gloria vidám lüktetése egyaránt feleleveníti az orffi Carmina burana és a könnyed sanzon világát. A Sanctus, azon belül is különösképpen a Benedictus-szakasz, illetve az Agnus Dei barokk modellekre támaszkodik, előbbiben a korál-jellegű cantus firmushoz ária szerű ellenszólamok kapcsolódnak, míg utóbbiban a korálelőjáték, a kétszólamú invenció vagy a zongoraversenyek lassútétel-típusa elevenedik meg. A stiláris sokféleség mégis áttetsző a struktúra. A kórus többnyire unisono énekel, s a harmónia és a dallam szinte mindvégig megmarad a diatónia keretei között, a formát elsősorban az egyszerű háromtagúság uralja. Mindez a gyermekkarok világához közelíti a művet és eltávolítja a 20. század húszas-harmincas éveinek ironikus felhangú neoklasszicizmusától: Orbán miséjét egy új eufónia iránti melankolikus vágyakozás hatja át."
Dalos Anna

Csíky Boldizsár: Szabó Erzsi balladája
"Csíky Boldizsár a mind technikai, mind zenei szempontból igényes anyagot kifejezetten e kórus számára írta, kihasználva a kórus intonálási, ritmikai és a színhatások felépítésében megnyilvánuló technikai képességeit. A ballada történte a népi költészet egyik állandóan visszatérő toposza, a gyermeke gyilkosává lett leányanya bűnének és bűnhődésének elbeszélése. A balladát Jagamas János gyűjtötte Kelet-Erdélyben, Lészped községben, 1959-ben. A rendkívül kifejező, önmagában tragikus hangulatot hordozó dallamot eredeti alakjában témaként idézi a kórusmű. Mindössze nyolc ütemes ez az idézet, de mindvégig ennek felhasználásával, variálásával halad tovább a kompozíció. A szöveg ebben a balladában is erős vezérfonalat jelent, bár nem a régi madrigalisták módján, szófestési ötletekkel, hanem inkább az atmoszférateremtés elvontabb eszközeivel él a szerző. A 20. századi nagy elődök szellemében történik meg a feldolgozás, oly módon, hogy az egyszólamú dallam mögött megbúvó latens harmóniai hátteret "írja ki", teszi hallhatóvá. Ez többnyire a régebbi európai zenében használatos modális harmóniák használatát jelenti, így kelt egyfajta természetes, archaikus atmoszférát a mű."
Mácsai János

Csíky Boldizsár: Várakozás

Csíky Boldizsár: Pro Pace - In memoriam Papae Joanni Pauli II. (2005)